Vörös hajú nő seggét zabálja a hatalmas pálcika

Leírás

A tűzpiros haj fürtjei a fehér vállakra omlottak, a naplemente aranyfényét idézve. Térdre ereszkedett, a vágy forró hullámai futottak végig a testén. A levegő sűrű volt, a várakozás tapintható. A tekintete vad volt, a vágy és a kapituláció keveréke. Egy nagyméretű, kemény, lüktető tag közeledett, ami az öröm ígéretét hordozta. Egy sóhajjal ajkait nyitotta, a behatolást várva. Érezte a hőt, a teljes átadás ígéretét, miközben a férfi felkészült a behatolásra. A kezdeti érintés lassú volt, egy simogatás, amely előre jelezte a vihart. Majd egy mély, erőteljes mozdulattal teljesen betöltötte. A feneke, a tökéletes célpont, tágult, hogy befogadja. A sóhajok és nyögések betöltötték a teret, az öröm és a fájdalom szimfóniája. A ritmus felgyorsult, minden mozdulat mélyebb, vadabb lett. A lepedőbe kapaszkodott, érezve az öröm nyers erejét. Ő birtokolta, minden mozdulat egy érzéki örvény. A csúcspont közeledett, az extázis hulláma, ami megfenyegette, hogy letöri. Kikiáltott, a hangja az örömtől rekedt, ahogy az intenzitás a tetőpontra ért. Ő, a szenvedélytől üvöltve, kiengedte a töltetet, mindkét test remegett az utolsó ölelésben. A csend, ami következett, csak a gyorsuló lélegzetükkel szakadt meg, a zabolátlan szenvedély visszhangja. A levegőben a vágy összetéveszthetetlen illata, a teljes átadás emléke. A vörös hajú, kimerült, de elégedett nő tudta, hogy ez a pillanat örökre az emlékezetébe vésődik. Ez a puszta vágy találkozása volt, a testek tánca az öröm keresésében.